Híres Operettek 6. - Kálmán Imre: Marica grófnő - könyv CD melléklettel
Termék leírás:
A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak.
A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó...
Bár Kálmán Imre nevére mindenki a Csárdáskirálynő címet vágná rá - ami nem is csoda, hiszen ez a leghíresebb műve, nem véletlenül volt a Híres operettek nyitókötete. A dallamvilága egyenesen lenyűgöző, ahogyan több kultúra is képviselteti magát.
A könyv a megszokott "írói életút - a darab története - színészek bemutatása" triász felépítéssel dolgozik. Szerencsére az életútnál a szerző, Gajdó Tamás nem a Csárdáskirálynőnél olvasott szöveget másolta be, hanem egy új oldaláról igyekezett bemutatni a komponistát. Ez sikerült is, ugyanis kivételesen Kálmán Imre szavai olvashatóak: a Színházi Élet 1924. 43 számában közölt cikk részleteit válogatta össze a szerkesztő. A rovat érdekessége, hogy a Marica grófnő premierje után adott interjú alapján készült el. A pár oldalas önéletrajz után betekintést nyerhetünk a zeneszerző darab utáni életébe, hogyan menekült a fasizmus elől, és később hogyan tért vissza a kontinensre.
Magával a darabbal kapcsolatosan képet kapunk a keletkezésének történetéről (kiderül, milyen szerencse érte az elkészült kottákat a lángra kapott szobában), olvashatunk a premier előtti izgalmakról, a szereplőkről és különböző névváltozataikról. A három felvonás cselekménye is összefoglalásra kerül, ahogy a darab magyarországi fogadtatásáról, valamint az előadás-történetről is átfogó képet kapunk. És ahogy már megszokhattuk, korabeli plakátok, színlapok, kritikák részleteit díszítik a kötet lapjait.
A könyvhöz csatolt CD-n összesen 11 szám hallható, köztük a méltán népszerűvé vált "Kis húgom, légy vidám", "Szép város Kolozsvár", "Hej, cigány", "Te légy az álmom" vagy a "Ringó vállú, csengeri violám", amelyeket most olyan népszerű művészek adnak elő, mint Bordás Barbaba, Boncsér Gergely, Dancs Annamari, Kerényi Miklós Máté, Földes Tamás és Rikker Mária, akiknek az életéről is olvashatunk pár mondatot.
Marica: Bordás Barbara
Tasziló: Boncsér Gergely
Liza: Dancs Annamari
Liebenberg István: Kerényi Miklós Gábor
Moritz Dragomir Populescu: Földes Tamás
Manja: Rikker Mária
A CD tartalma:
1. Mondd el, hogy imádom a pesti nőket... 4:47 (Tasziló)
2. Húzzad nékem, húzd, mint régen (Marica belépője) 4:23 (Marica, kórus)
3. Kis húgom, légy vidám... 2:24 (Liza, Tasziló)
4. Szép város Kolozsvár... 3:12 (Marica, István)
5. Hej, cigány... 4:27 (Tasziló)
6. Az első felvonás fináléja 12:56 (Marica, Mauja, Tasziló, István, Dragomir, kórus)
7. Te légy az álmom... 3:48 (Liza, István)
8. Egy az élet, egyszer élsz csak... 4:14 (Marica, Tasziló)
9. Ne szólj, kicsim, ne szólj... 5:14 (Marica, Tasziló)
10. A második felvonás fináléja 12:00 (Marica, Liza, Tasziló, kórus)
11. Ringó vállú, csengeri violám... 2:36 (Marica, István, Dragomir)