Dés László - Geszti Péter: A Dzsungel Könyve - Kottás album
Termék leírás:
1993 ősszén, a Trió Stendhal egyik Vígszinházi koncertje után Hegedűs D. Géza jött be az öltözőmbe gratulálni. Nagyon lelkesen mesélt egy musical ötletéről: ez volt „A dzsungel könyve". Később leültünk beszélgetni a darabról, de elsősorban türelmet kértem, mert akkor már a "Valahol Európában" cimű musical zenéjét írtam.
A Vígszínház türelme egy idő után elfogyott, ezért azután miközben még a „Valahol" próbái folytak, én már Gézával, Békés Palival, és Radnóti Zsuzsa dramaturggal a szövegkönyvön dolgoztam. Pali nagyon nyitott, kreatív és türelmes volt, kb. hatszor írta át a könyvet, ami előszörő egy véres rémdrámára hasonlított, majd egy bohózatra, míg végül kialakult a végleges formája, és tartalma. Ebben az alkotói fázisban van a zeneszerző legfontosabb feladata, mert meg kell határoznia, hol és miként szólaljon meg a zene. A legegyszerűbb példát említve ezzel kapcsolatban - nem jó, ha egy zenés darabban három lassú, szomorú dal követi egymást. Ezt nem is olyan egyszerű megoldani egy olyan történetnél, ahol egymást érik a drámai, és tragikus események.
Egy idő után döntést kellett hozni a dalszövegíró személyét illetően. Én bedobtam Geszti nevét, ami akkor még elég nagy meglepetést, mitöbb kétségekkel teli csodálkozást váltott ki a színházi öreg rókákból -egy rapper a színházban! - de sikerült meggyőzni őket. Ehhez képest Gesztit én se nagyon ismertem, és még sohasem dolgoztam vele, de volt egy olyan érzésem: éppen neki való feladat. Nagy örömmel vállalta, és '95 júniusában nekiláttunk a munkának. Én igazán benne voltam a musical írásban, hiszen a „Valahol Európában" bemutatója májusban volt. Két hét pihenést engedélyeztem magamnak, mivel már a „dzsungel" bemutató időpontját is kifőzték: '96 január 6.
Mielőtt leültem a zongorához, egy nagyon lényeges dologban kellett döntést hoznom: milyen legyen a musical zenei világa? Etnikus? Netán indiai? Vagy mint az úgynevezett rockoperáké: teátrális, klasszicizáló, romamtikus? Brrrl
Miután a szövegkönyv írása közben azt gondoltuk: a történet bárhol játszódhat, bármely dzsungelben, netán még egy város dzsungelében is, úgy döntöttem: alapvetően a szereplők jelleméből, illetve azokból a tulajdonságaikból indulok ki, amivel Kipling, a történet, és egyáltalán mi, emberek ruháztuk fel őket. így lett Shír Khan demagóg, vért követelő dala rokkos, a cégüket reklámozó temetkezési vállalkozó dögkeselyűk száma a showbusiness világát idéző; vagy a fenyegetően sziszegve kígyózó Ká zenéje keleties, stb. Ezért aztán „A dzsungel könyve" zenei világa kétségtelenül eklektikus, ami reményeim szerint nem azt jelenti, hogy zavaros, hanem hogy színes és változatos. Nagyon szeretem, ha a zenében van humor, irónia és itt igazán volt alkalmam élni ezzel. De alapvetően arra törekedtem, hogy a zene a szereplők karakterét, és a szituációkat mélyítse, erősítse, és meghatározza a darab ritmusát.
És még valami: miután ez a darab prózai színháznak készült, a dalok megírásánál figyelembe kellett vennem, hogy nem profi énekesek adják elő, így a hangterjedelem, és a dalok nehézségi foka ennek megfelelő lehet. De ne csapjuk be magunkat: jól, pontosan és hitelesen minden dalt művészet elénekelni.
Sok sikert kíván a zeneszerző: Dés László
„Dés, Geszti, Hegedűs D. és a színészek agyonüthetetlenül eleven produkciót hoztak létre. ...mese, amiben van bánat, halál, ragaszkodás, ármány és öröm, minden van benne, ami a nagyszabású drámákban,... Végül is Kipling története sem szól kevesebbről, mint Arthur Miller nagy drámája, ahol meg is fogalmazzák, hogy be kell menni a dzsungelbe, aztán épp bőrrel ki is kellene tudni jönni onnan. Maugtínak is be kell mennie, majd a darab végén, végképp emberré válva, ki kell jönnie. ...mese sok humorral, tánccal, dalokkal, Dés László slágerré vált nemes dalaival, Geszti Péter mókásan ötletes dalszövegeivel, és Békés Pál remek, olykor ironikus párbeszédeivel.”
(Bóta Gábor)
1996-ban A dzsungel könyve elnyerte a Színikritikusok Díját.
NYITÁNY / Fohász
FARKAS VAGYOK / A befogadás dala
BEINDUL A POFONOFON / Dal a pofonpedagógiáról
EGY MAJOMBAN ŐRLÜNK / Majmok dala
VÁLJ KŐVÉ / Ká és a majmok
MIT ÉR A FARKAS / Akela dala
AMÍG ŐRÍZ A SZEMED / Balu és Maugli búcsúja
A MI EMBERÜNK / Lányok, asszonyok befogadó dala
SZAVAKAT KERESEK / Túna és Maugli
VADÁSZOK DALA
SZÁZ A KÉRDÉS / Shir Kán és a farkasok
A TIGRIS ÉJSZAKÁJA / Ká, Bagira és a dzsungel
KEGYELET EGYLET / Csil és a keselyűk kórusa
BESZÉL A SZÉL / Bagira dala
FINÁLÉ